Néha jobb ha fáj S lelkét eltakarja a homály
Érzéseit ketrecbe zárja
Szüntelenül csak "ŐT" várja.
Otthona egy sötét verem
Melynek mélyén ott rejtőzik az álcázott érzelem
Jelmezt húzott,hogy elbújhasson
Magányosan fekszik egy elhagyott ágyon.
Többet nem fedi fel igaz arcát
Elnémítja örökre hangját
A halál végleg eltakarja szemeit
Nem hagyja többé mozdulni kezeit.
Örök lepel fedi el testét
Ez jelenti élete végét
Csak egy utolsó gondolat
Mi szívében mégis megmarad.
Egy érzés mely sirjába követi
Mit ládába zárva, szívébe temeti
Könnyei a végső pillanatokban zúdulnak arcáról mint az ár
S a föld alatt is csak "Ő" lesz akire vár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése