2010. április 11., vasárnap

Változás.


Rám borul a sötétség
Elborítja lényemet a keserűség
Egy sötét felhő mely fölém szállott
Nem látok többé szép álmot.

Elvakítanak a gondolatok
Megszállott szörnyeteggé válok
Illuziók és lidércek
Ma magatokkal vihettek.

Már nem érdekel
Megyek magányos szívvel
Összetörve, de erősnek mutatom magam
Ugyse hallja senki a szavam.

Kiket mélyen a szívembe zártam
Ők is elhagytak, magamra maradtam
Sok igéret
Mellyek mára fölszabdalták lelkemet.

Naiv és vak voltam
Hogy bármi örökké tartóra vágytam
A remény ma elveszett
Csak egy marad meg; a fájó érzet.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése