Csend.

Nézz rám, de nem szólj semmit
Ugyse hinnék neked mondj bármit
Szembe nézek mindazzal ami rám vár
Mielött az életem lejár
Megtanultam szeretni és gyűlölni
De keserűen és magányban szenvedni
Másokat közel engedni
S egy pillanat alatt elveszíteni

De mára a remény elhalványul

Régi emlékek, mely mind rámborul