2010. április 27., kedd

Játék a végletekig.


Egy érzés, egy gondolat
Mely másoktól fosztogat
Elveszi mindazt ami számít
Nincs senki aki téged megállít.

Kegyetlenül s szivtelenül játszod a játszmát
Számba se veszed a gyötrödő halálát
Lelkét kiszakítod a helyéről
Rég nem tudsz olvasni a szeméből.

Rejtekhelyed a valóságtól ez a játék
Már rég nincs ebben mérték
Makacsan és önfejűen csinálod
Ez már a te megszokott világod.

Felejteni vagy szeretni akarsz?
Magad sem tudod erre a választ
Rohansz egyre gyorsabban a mélyébe
Fürdesz az áldozatnak véres könnyébe.

Álomvilágba és felhőkbe repíted
Megszürkülté válik közben a szíved
Tetteid a végletekig szaladnak
Saját lépéseid semmit sem haladnak.

Ugyan ott maradsz ahonnan indultál
Csak közben sok érzést és lelket elloptál
Mindent saját magadnak csináltál
Majd a játék végén rájösz; egyedül maradtál.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése