Magányosan töltött éjszakák
Minden nap, ugyanazok a megunt maskarák
Mindig az, az eröltetett arc
Egy felvett jelmez,a Hold képét felvevő álarc.
Csendesek és egyformák az éjjelek
Minden éjjelért, reggel halálal fizetek
De ez a sorsom,csak egy álarc mögé bújt Hold vagyok
S csak akkor néznek rám, ha teljes szépségben ragyogok.
Egy hibás kép s máris megvetés jár nekem
Vaknak maradnak és nem látják a másik felem
A sötétség ellep és nem látok ki mögüle
S igy telik el az életem fele.
Mikor nem száll elém sötét sejtelem
Látom, hogy sehol sincs kegyelem
Csak fájdalom és pusztulás.
Kegyetlenség s átkozás.
Nézem azt a sok különböző arcot
S az egymással vivott kegyetlen sok harcot.
Félek tölük, de néha mégis vágyom egy megértő pillantásra
Ki nem hagy maga után csak ugy hátra.
A csillagok sincsenek egyedül
Én mégis magam vagyok szüntelenül.
Régen a boldogság után szenvedés volt a bérem
Azóta unalmas a képem.
Egy éjjel azonban külöset éreztem
Érdekelt , de mégis féltem
Ezután minden éjjel máshogy születtem újra
Vonzott az a különös érzés újra és újra.
Hosszú idő telt el, mire megmutatta valódi arcát
Arra kért, valósitsam meg egy álmát
Vágyik egy társra ki sosem hagyja el
S ha fél és egyedül van, legyen olyan akit ölel.
Megigérte , hogy ha az este beköszönt és újra születek
Nem hagyja majd hogy többé elmenjek
Féltem töle, a lépéseitöl, szavaitól
Vajon megéri-e ha hagyom ,hogy kiszakitson a megszokott világomból.
Minden egyes éjel egyre közelebb éreztem magamhoz.
S érdekelt, hogy a holnap vajon mit hoz
Mára világossá vált s érzem, érte élnem , halnom kell
Ő az ki más mint a többi s ki némasággal is sokat felel.
Igéretek és érzések melyek összekötnek
Melyek sohasem szünnek
Ő az kiért minden este újra felkelek
A Macska kiért élek.
Várom,hogy minden este újra érezzem azt amit az elején éreztem, s amit semmiért nem adnék oda már senkinek sem.
Megszüntek a hazug szavak és a maskarák, helyébe lépett a valóság, mely már nem egy álomvilág.
Egy örök fogadalom mely egy életre összeköt,bizom benne és tudom, késöbb nem kell majd azt mondanom ;
"ö is elhagyott és megszökött".
Ő már a részem, a fontos részem, a Macska akiért élem és akivel élem az életem.
Minden nap, ugyanazok a megunt maskarák
Mindig az, az eröltetett arc
Egy felvett jelmez,a Hold képét felvevő álarc.
Csendesek és egyformák az éjjelek
Minden éjjelért, reggel halálal fizetek
De ez a sorsom,csak egy álarc mögé bújt Hold vagyok
S csak akkor néznek rám, ha teljes szépségben ragyogok.
Egy hibás kép s máris megvetés jár nekem
Vaknak maradnak és nem látják a másik felem
A sötétség ellep és nem látok ki mögüle
S igy telik el az életem fele.
Mikor nem száll elém sötét sejtelem
Látom, hogy sehol sincs kegyelem
Csak fájdalom és pusztulás.
Kegyetlenség s átkozás.
Nézem azt a sok különböző arcot
S az egymással vivott kegyetlen sok harcot.
Félek tölük, de néha mégis vágyom egy megértő pillantásra
Ki nem hagy maga után csak ugy hátra.
A csillagok sincsenek egyedül
Én mégis magam vagyok szüntelenül.
Régen a boldogság után szenvedés volt a bérem
Azóta unalmas a képem.
Egy éjjel azonban külöset éreztem
Érdekelt , de mégis féltem
Ezután minden éjjel máshogy születtem újra
Vonzott az a különös érzés újra és újra.
Hosszú idő telt el, mire megmutatta valódi arcát
Arra kért, valósitsam meg egy álmát
Vágyik egy társra ki sosem hagyja el
S ha fél és egyedül van, legyen olyan akit ölel.
Megigérte , hogy ha az este beköszönt és újra születek
Nem hagyja majd hogy többé elmenjek
Féltem töle, a lépéseitöl, szavaitól
Vajon megéri-e ha hagyom ,hogy kiszakitson a megszokott világomból.
Minden egyes éjel egyre közelebb éreztem magamhoz.
S érdekelt, hogy a holnap vajon mit hoz
Mára világossá vált s érzem, érte élnem , halnom kell
Ő az ki más mint a többi s ki némasággal is sokat felel.
Igéretek és érzések melyek összekötnek
Melyek sohasem szünnek
Ő az kiért minden este újra felkelek
A Macska kiért élek.
Várom,hogy minden este újra érezzem azt amit az elején éreztem, s amit semmiért nem adnék oda már senkinek sem.
Megszüntek a hazug szavak és a maskarák, helyébe lépett a valóság, mely már nem egy álomvilág.
Egy örök fogadalom mely egy életre összeköt,bizom benne és tudom, késöbb nem kell majd azt mondanom ;
"ö is elhagyott és megszökött".
Ő már a részem, a fontos részem, a Macska akiért élem és akivel élem az életem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése