Gyülölet szülte könnyek A pillanat "miért"jén merengek
Kegyetlen most a jelen
Szállok egy sötét szelen.
Átkozás uralja szavam
Eltaszítom saját magam
Csak egy dolog forog körülöttem
Lidérces felhők gyülekeznek fölöttem.
Ölnélek ha tudnálak
A pokol mélyére taszítanálak
Szétfoszlott álmok
Döntés küszöbén állok.
Miértre már nincs válasz
Rég nem vagy biztos támasz
Szavaid már értéktelenek
De mégis egyet sem feledek.
Rájöttem, minden értéktelen
Nem vágyom arra, hogy jobb legyen
Ilyen maradsz, ilyen vagy
Csak az a sok gondolat, mi sosem hagy.
Miértek után újabb kérdések
Melyekre sohasem felelnek
Gondolatokba temetem lelkem
Mint egy nyugtalan,bolyongó szellem.
Érzéseim téged ma elhagynak
Beburkolozó bábbá válnak
Köntösét magára ölti
Életét mától máshol tölti.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése