Jön nap amikor visszavárlakLesz perc mikor ismét megtalállak
De most csobban a tótükör hulláma
Inog,széjjelfoszlik az erdő árnya
Tévedt szellem sikítva kiáltoz
Kétségbeesetten várja,hogy a holnap mit hoz
Végső pillanatokban leszáll a holdfényes habokba
Eloszlik a magány, az álomszerű karokba
Távolból szól egy csendes ének
Mintha egy álomvilágról beszélnének
Titkos vágytól áradozik
Hirtelen mégis minden megváltozik
Csennd és sötétség lesz
Az éj mindent elvesz
Szellem,ének,álom,mind eltünik
Egy villanás alatt megszünik
Szivem megállás nélkül reszket
Lelkem emlékszik,érez, s még szeret
Most kell jönnie árnyadnak
Jönnöd kell.Várlak
Újra visszavárlak
Ne félj ha szivem vérzik
Lelkem remeg s fázik
Szemembe csöndes könny hull
Ne félj, majd elcsituls
Mind csak egyet jelent; Várlak.Újra visszavárlak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése