2010. szeptember 9., csütörtök

Mindhalálig.

Csak hallgatok, s te maradj velem amíg lehet
Légy újra végső menedékem
Most álarc van rajtam, zord és hideg
De letépem.

Álarc, melyet régóta áztat a könny
Most megtör a pillanat és a maszk lemállik
Többé nem mérgez meg a közöny
Igéretem még mindig él; mindhalálig.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése