Az út.

Mielött utra indulnál, egy pillanatra még megállsz
Töprengés után döntés,s szivedben egy térképet találsz
Megrajzolt utak sora, ezernyi választás
Valahol mégis ott rejtözik a végállomás.
Ha balra indulsz, véres szavakkal tárul eléd a lét
Vérvörös mocsárba esve, elveszted az időd felét.
Ha jobbra indulsz,sejtelmes fák ölelnek át
De ármány fonja körbe az összes ágát.
Ha hátrálsz, régmúlt képek boritják el a szemed
Törött képkeretet alkot a tested.
Ha föld alá indulsz, ugyanolyan szellem leszel
Ki küzdés helyett, gyáván távozott el.
Kevés az idö, fogy a lét
A hajnal is egyszer lecsukja szemét.
Lénye megtörik a nappal beköszöntével.
S nem kiván megragadni semmit a kezével.
Ha előre indulsz, az ismeretlennel találkozol
Ezt tulélheted, ha a múlt probatételeiből táplálkozol.
A sorsod csak benned rejlik
Ha elindulsz,egyszer minden elédtárulkozik.
A végállomást megtalálhatod.
Az álmaidat akkor talán a kezedben tarthatod.
Már nincs idő,hogy egyhelyben állj
Ha arra indulsz....van esélyed,hogy rátalálj.