2010. szeptember 15., szerda

A megsemmisülés útja.

Lassú szorongó léptek
Borzongó kétségek
Magára hagyott testek
Oly sokan menekülnek.

A lelkek egyre gyűlnek
S a gondolatokba merülnek
Könnyeik patakokba egyesülnek
Sebek, melyek újra feltépődnek.

Álom karjaiba repülnek
Emléleket sorban ölnek
Percek múlásával kihülnek
S mindanyian végleg megsemmisülnek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése