2010. augusztus 1., vasárnap

Torz Tükörmúlt.


Eltorzult képek
Kopott keretek
Sorban lógnak a falon
Berozsdásodott dróton.

Elfakult arcok
Mozdulatlan karok
Múltat ábrázoló ködös illuzió
Ármányos tükörvizíó.

Lepergő régmúlt percek
Visszatérő emlékek
Láncok súllya alatt
Bámulni a halottakat.

Kiket a szív kiölt magából
S nem óvta a haláltól
Törrel vágta ki minden részét
Magában oltotta ki annak életét.

A drót, mint elhalt virág szirom, hull a földre
S vele a kép, összetörve talál a végre
Megsemmisül mind az idökerekével
Kitörlödik minden a feledéssel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése