Igéreteid az örvény torkába taszitottad
A sötétség kegyetlen démonaitól nem óvtad
Hagytad, hogy átvegyék a hatalmat
Vérvörösre festetted a hajnalokat.
Vérrel fedett Holdfényes éjjelek
Eltévedt, bolyongó szellemek
Mind a végzet ölébe húznak
Fájdalmas kínoktól nem óvnak.
Hunyd be a szemed egy pillanatra
Emlékezz vissza a régmúltara
Kulcsra zárt ajtó,ládába zárt szív
A megbánás angyala maghoz hív.
Törrel marcangoltad cafatokra a Holdat
Halál torkába taszitottad a közös múltat
Kiégett lámpák,magányos éjjelek
Sírba dobott emlékek.
Emlékezz mennyire fájt
Emlékezz mit igértél
Érezd mennyire fájt
Érezd amitől féltél.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése