2010. október 6., szerda

A végzet ölében

Számolgatom,találgatom
Vajon hány hetem vagy napom
Van hátra még
Te, fekete ég
Érezd egy percre,szívem keservét.

Egy bizonyos részem, minden nap magához kívánja a halált
De ezernyi álmom van, ami még valóra nem vált
Mihelyst egyre közelebb érzem a magányt
Nem érzek mást, mint borzadályt
Rettegéssel és kétségekkel elfedett homályt.

Síromat látom magam elött
Most van az a perc, amikor a döntés ideje eljött?
Meghaljak és megfutamodásra adjam a fejem?
Vagy kínokkal teli órákkal osszam meg a lelkem?
Csak egy szót hallok szüntelenül; kegyelem.

Különös képek jelennek meg
A lábam alatt a föld is megremeg
Hideg és zord vihar dúl a tengeren
Gondolatok hada suhan el a dermedt szelen
Testem most elszáll vele, s a végzet ölében megpihen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése