Csöndes hajnalokon
A dér megfagy az ablakon
Fehérbe öltözik a kietlen
Jéggé dermed a vér a szivben
Görcsös remegés uralja a testet
Halk fuvalatok járják át az estet
Sötétség vonja rá fátyolát
Befekítvén összes álmát.
Ridegség titokzatos ölén
Megfagy a pillanat szemének peremén
Örökös jégnek fehér birodalma
Áttörhetetlen páncél mi uralja
Megdermed egy lány hulló könnye
Elbujik a valóságtól az örök ködbe
Jégszíve utoljára még egyet dobog
S tudja, ezek az utolsó pillanatok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése